Nagy oksági modellek: a tanulás és következtetés felskálázása
Antal Péter: Nagy oksági modellek: a tanulás és következtetés felskálázása. TMIT MI Szeminárium, 2024. április 25. https://ai.tmit.bme.hu/talks/nagy-oksagi-modellek-antal-peter/
Átirat · 2:10:32
Köszönöm szépen, üdvözlök mindenkit. Belőlem a mikrofont.
Átirat · 2:10:36
Tehát óriási lesz a kontraszt. Azért elnézést kérek az előző előadásra.
Átirat · 2:10:39
Az lenyűgöző volt és tényleg színes, szagos minden, ami kell.
Átirat · 2:10:42
Az enyém az szinte bitekről fog szólni.
Átirat · 2:10:45
És hát nagyon nagy léptékű vagy mélységű, de egyszerű kérdésekről.
Átirat · 2:10:50
Úgyhogy a kontraszt adott.
Átirat · 2:10:52
Amiről szeretnék beszélni az az, hogy az oksági modellezés az hol is tart,
Átirat · 2:10:57
mennyire van jelen a mesterséges intelligenciában, miért annyira van jelen, amennyire jelen van.
Átirat · 2:11:01
Tehát sorba venném, hogy pár példán keresztül mi is az oksági kérdések,
Átirat · 2:11:05
mi is az oksági következtetésnek a tudománya, milyen műveletek vannak, amelyek működnek,
Átirat · 2:11:10
és hát hol is vannak a hatással, mennyire skálázható ez föl,
Átirat · 2:11:14
hogy tényleg az emint belül nagyobb teret kapjon, vagy jobban felhasználható legyen.
Átirat · 2:11:20
Lássunk először pár kérdést.
Átirat · 2:11:22
Tehát az egyik oldalon egy olyan matrixot látunk, amelyik nem csak egészségügyi területen, mint itt a példában,
Átirat · 2:11:29
hanem bárhol, hogyha az ember aszociációkat figyel meg, nagyon sok változó között,
Átirat · 2:11:33
előáll gyakran egy ilyen szénabogja jellegű formula,
Átirat · 2:11:39
tehát egy ilyen kovariancia matrix, vagy egy ilyen korrelációs matrix,
Átirat · 2:11:42
hogyha gráfként vizualizáljuk,
Átirat · 2:11:44
akkor egy nagyon gazdag, kibogasztatlan kapcsolati hálót kaphatunk.
Átirat · 2:11:48
És fölmér az emberben egyrészt, mint laikus, hogy vajon mi lehet a mögöttes generatív modell,
Átirat · 2:11:56
oksági generatív modell.
Átirat · 2:11:58
Itt elhangzott, hogy a generatív modellek azok 2010X-től, 4-től, 5-től, 6-tól datálhatóak.
Átirat · 2:12:03
Tehát generatív modellet sokan használnak, tehát a valószínűség generatív modellek,
Átirat · 2:12:07
amelyek egy eloszlást modelleznek, azok is generatív modellek.
Átirat · 2:12:10
És az egy matematikai kérdés, hogy vajon egy kovariancia matrix,
Átirat · 2:12:14
annak mi lehet egy ritka őt generáló oksági reprezentációja.
Átirat · 2:12:21
Magunk ezt betegségek kapcsán szoktuk elkövetni.
Átirat · 2:12:23
Ez egy gyakori példa is.
Átirat · 2:12:25
Az ember egy stabil, ritka modellre vágyna, amelyik megmagyarázza rengeteg aszociációt,
Átirat · 2:12:30
amit megfigyelhet egy tájterületen.
Átirat · 2:12:33
Ahonnan indulhatunk, mondjuk így egyszerű kérdések, hogy következni szeretnénk,
Átirat · 2:12:39
tehát a géptanulás praktikusan erről szól, hogy passzívan megfigyeljük a világot,
Átirat · 2:12:43
és valamit jósoljuk.
Átirat · 2:12:44
Tehát felteles valószínűségi modelleket építünk.
Átirat · 2:12:48
Itt látható, hogy tehát az evidenciáink azok így a feltételben állnak,
Átirat · 2:12:51
és valamilyen kérdésre következtetünk.
Átirat · 2:12:54
Hogyha van egy együttes eloszlásunk, ez a felteles eloszlás persze kipotyog,
Átirat · 2:12:58
de hát ami nincsen benne a statisztikában és a valószínűség számításban,
Átirat · 2:13:04
tehát nem hogy nem része, hanem direkt az előző évszázad azzal telt,
Átirat · 2:13:07
hogy ez valahogy különválasztott.
Átirat · 2:13:10
A priorokat és az oksági következtetéseket.
Átirat · 2:13:13
Tehát ennek viszont egy kardinális eleme a beavatkozás.
Átirat · 2:13:16
Tehát erre egy új matematikai formalizmust kellett létrehozni, ez a doux szemantika.
Átirat · 2:13:22
Akkor egyszerűen bevezetünk egy operátort, hogy ha mi beavatkozunk,
Átirat · 2:13:25
és egy valószínűségi változót mi állítunk be egy értékre,
Átirat · 2:13:28
akkor ennek mi lesz a következménye.
Átirat · 2:13:30
Ez látszik, hogy ez kilóg azért a valószínűség számításból,
Átirat · 2:13:33
hiszen hogyha van egy együttes eloszlásunk, csak így két változóra,
Átirat · 2:13:36
és netán tudjuk, hogy ez egy oksági kapcsolat,
Átirat · 2:13:38
akkor az ember elvárná, hogy olyan matematikát kapjon, amelyik biztosítja,
Átirat · 2:13:43
hogyha az okot, itt az x-el jelölt változót mozgatjuk, beavatkozunk,
Átirat · 2:13:48
az hasonló az y-ra, de fordítva ez ne legyen meg.
Átirat · 2:13:51
Hogyha egy standard valószínűségi következtetést hajtunk végre,
Átirat · 2:13:54
akkor az y feltéve x persze, az valamit fog mondani, ettől különbözni fog.
Átirat · 2:13:59
Tehát itt látszik, hogy eltér a dolog, és kellene egy új matematika mondhatni, amelyik ezt kezeli.
Átirat · 2:14:04
És tovább is mehetünk, hiszen az emberi világ az,
Átirat · 2:14:07
és a mesterséges intelligencia is, azért tele van olyan kérdésekkel,
Átirat · 2:14:10
amelyek arról szólnak, hogy valahogy beavatkoztunk, és látjuk a következményét is.
Átirat · 2:14:15
És azt szeretnénk tudni, valamilyen emberi, vagy mély emberi tulajdonságunk miatt,
Átirat · 2:14:20
hogy vajon egy másik alternatívában, egy másik világegyetemben,
Átirat · 2:14:24
vagy egy paralell univerzumban ugyebár, ha más döntöttünk volna,
Átirat · 2:14:28
vajon annak mi lett volna ebben a konkrét, aktuális esetben a következménye.
Átirat · 2:14:32
Tehát még egyszer, itt a kontrafaktális következtetés,
Átirat · 2:14:36
ami ugye nagyon régóta, de formálisan mondjuk a 60-as, 70-es évek óta mozgatja a statisztikusokat,
Átirat · 2:14:42
mind jelöléstan szempontjából például.
Átirat · 2:14:45
Itt x-veszővel jelöltem ezt a hipotetikus változót, aki egy ilyen képzeletbeli világban van,
Átirat · 2:14:50
hiszen ott beavatkoztunk, de hát ez már egy elképzelt világ.
Átirat · 2:14:55
Nos, tehát ebben szeretnénk következtetni.
Átirat · 2:14:57
És az emberi világban, például a jogászkollegákra gondolva, ez egy véremelő kérdés.
Átirat · 2:15:01
Tehát ugyebár az, hogy ha máshogy döntünk, akkor a következmények azok bekövetkeztek volna el.
Átirat · 2:15:07
Tehát ez egy nagyon mély kérdés, hogy ha más döntöttünk van és nincs tétje,
Átirat · 2:15:11
akkor az ember ugye azért a felelősség úgymond kicsit lekerül a válláról.
Átirat · 2:15:14
Tehát ez nagyon fontos volna ennek a formalizációja.
Átirat · 2:15:18
Egy érdekesség, tehát az 1600-as évektől, most én nem tudom melyik Bernoulli,
Átirat · 2:15:22
de maga a valószínűségi érvelésnek a formalizálása is egy jogász ágból következik.
Átirat · 2:15:29
Tehát a mesterséges intelligencia,
Átirat · 2:15:31
a görögöktől a logika, a valószínűségi ág az pedig akár a Bernoullittól indítható.
Átirat · 2:15:36
Egy iparibb példa.
Átirat · 2:15:40
Tehát gyakran adott az mondjuk egy ilyen reklámok elhelyezésénél,
Átirat · 2:15:44
hogy van-e egy protokollnak egy megfigyelthetásossága.
Átirat · 2:15:47
Tehát mondjuk egy reklám kihelyezési protokollnak látjuk azt, hogy a populáción ez mit ér el,
Átirat · 2:15:52
milyen-milyen sikereket, vagy click-through-rétet és egyeteket.
Átirat · 2:15:56
És azt szeretnénk tudni a megfigyeléseinkből, hogy egy ilyen off-policy módon,
Átirat · 2:16:00
hogyha mondjuk beavasszunk,
Átirat · 2:16:01
hogyha egy másik protokollt használtunk volna, akkor az mit ért volna el.
Átirat · 2:16:05
Tehát azért a kontrafaktuális elemzés az nem teljesen légből kapott.
Átirat · 2:16:08
Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy nem csak az orvosi gyakorlatban egy protokoll megváltoztatása,
Átirat · 2:16:13
mondjuk egy szűrőprogramnak a konfigurálása, hanem ipari környezetben is ez fontos.
Átirat · 2:16:20
Ja, és végül mondjuk egy mostani human-centered és AI act-nek is adózzunk.
Átirat · 2:16:26
Tehát még a fairness fogalma is definiálható kontrafaktuális,
Átirat · 2:16:30
hogy kontrafaktuálisan mondhatni.
Átirat · 2:16:33
Nem csak arra törekedhetünk, hogy mondjuk egy adósság elbíráló szoftver,
Átirat · 2:16:40
döntési algoritmus az ne támaszkodjon védett változókra,
Átirat · 2:16:49
ne támaszkodjon indirekten védett változókra.
Átirat · 2:16:52
Azt is meg lehet kérni, hogy ne hozzon létre olyan szituációt,
Átirat · 2:16:56
amikor mondjuk feltesz egy kérdést, ebből kitalál valami olyasmit,
Átirat · 2:16:59
amelyik ezt a hipotetikus módon ki tudja következtetni a védett változók értékét.
Átirat · 2:17:05
Tehát egy ilyen elképzelt világban se legyen úgymond nem fair a döntésünk.
Átirat · 2:17:10
Nos, hol van ennek a tudománynak a helye a mesterséges intelligencián belül?
Átirat · 2:17:15
Tehát itt látszik, hogy az egyik oldalon jól megszokott dolgok sorjáznak,
Átirat · 2:17:19
mint a valóságszámítás, a döntéselmélet, és a másik oldalon pedig az oksági következtetés,
Átirat · 2:17:25
ez a Do-kalkulus, amit már próbáltam felvillantani,
Átirat · 2:17:28
illetve a kontrafaktuális érvelés, vagy az intelligens érvelés.
Átirat · 2:17:31
Most a nagynyelvi modellek kapcsán persze egyből mondhatja az ember, hogy biztos tudják,
Átirat · 2:17:35
ez majd elő fog jönni, hogy tudják, vagy nem tudják.
Átirat · 2:17:38
Most lássuk akkor a causal inference testet, tehát ennek a tudományának így a neve,
Átirat · 2:17:42
ez mikkel is küzd és meddig is jutott.
Átirat · 2:17:45
Tehát ez egyik alapproblémája a filozófiának, tehát a mesterséges intelligenciának is így,
Átirat · 2:17:51
mint modern filozófia.
Átirat · 2:17:53
Ugyebár, hogy ha van két változónk, látjuk, hogy aszociáltak,
Átirat · 2:17:56
ez alul látszik, hogy a függési térképük, itt két változónak ugyebár,
Átirat · 2:18:00
vagy van összefüggés, vagy nincs, ez bináris dolog.
Átirat · 2:18:03
Hogy lehet kibogozni, hogy vajon egyik okozza a másikat, a másik az egyiket,
Átirat · 2:18:07
vannak-e zavaró tényezők, a zavaró tényezők, hogy lehet lehámozni a dologról,
Átirat · 2:18:10
hogyha mi a hatáserőségre vagyunk kíváncsiak, és így tovább.
Átirat · 2:18:13
Tehát pláne, ha többen vannak, elnézést, szétcsúszott le kicsit a confounding.
Átirat · 2:18:17
De a lényeg az, hogy itt tudjuk, hogy valamelyiknek fenn kell állni,
Átirat · 2:18:23
akár persze lehet egy feedback is az egészben,
Átirat · 2:18:25
de ezt statisztikailag ugyebár belátható, hogy két változónál nem lehet kibogozni.
Átirat · 2:18:32
Természetesen a tudományos oldalról persze sok elvárás meg lehet fogalmazni,
Átirat · 2:18:36
hogy ez legyen stabil, legyen hordozható, legyen egy ilyen dózeffekt hatás,
Átirat · 2:18:40
tehát hogyha mozgatjuk az okot, egyre jobban mozgatjuk, akkor a hatás egyre jobban jelezze ezt.
Átirat · 2:18:46
Tehát vannak természettudományos elveink, de hát ez nem leprogramozható könnyedén, nem algoritmizálható.
Átirat · 2:18:52
És hát egy intuitív jelölt, hogy használjunk ilyen irányított gráfokat.
Átirat · 2:18:57
Ez a DAG, ez a Directed Recyclic Graph, tehát használjunk ilyen gráfokat,
Átirat · 2:19:01
és az ember úgy gondolja, hogy ez biztos működni fog,
Átirat · 2:19:04
tehát ez a reprezentáció annyira adja magát intuitívan,
Átirat · 2:19:07
hogy ezt felhasználhatjuk az ilyen oksági diagramokként,
Átirat · 2:19:11
és az oksági reakcióknak a reprezentálására, formális reprezentálására.
Átirat · 2:19:15
Na most 70-es, 80-as évekbeli eredmény, hogy sajnos ez a reprezentáció,
Átirat · 2:19:22
ez nem képes megragadni minden függést és függetlenségi mintát, amit egy eloszlásban láthatunk.
Átirat · 2:19:29
Máshogy fogalmazva, hogyha itt az alul látható, ez a, itt ugyebár három aspektusa van,
Átirat · 2:19:37
így mondjuk egy, a modellezésnek, tehát van egy sokdimenziós eloszlásunk,
Átirat · 2:19:42
mondjuk egymillió változóval,
Átirat · 2:19:44
és szeretnénk ezt az eloszlást csak strukturálisan, kvalitatívá jellemezni,
Átirat · 2:19:49
akkor mondhatjuk azt, hogy faktorizálni szeretnénk, de úgy, hogy kis faktoraink legyenek.
Átirat · 2:19:53
Tehát szorzatalakra szeretnénk bontani, mert az ugyebár nekünk exponenciális nyereség,
Átirat · 2:19:58
szeretnénk egy ilyen ritka modellt kapni.
Átirat · 2:20:02
Egy másik olvasat, amit szeretnénk elérni, és még belül van a valószínűségszámításnak a területén,
Átirat · 2:20:07
hogy egy logikai vázat, egy logikai modellt szeretnénk kapni, szeretnénk felsorolni ebben a P eloszlásban,
Átirat · 2:20:14
a felteles függetlenséget.
Átirat · 2:20:16
Sok változónk van, de hát ez kombinatórikusan, még ha sok is, véges, felsorolható.
Átirat · 2:20:21
Tehát ez az úgynevezett függetlenségi vagy függőségi modell, ez egy a legabstraktabb,
Átirat · 2:20:27
amely tudjátok, hogy egy nagyon absztrakt, de mégis egy nagyon vonzó leírása az eloszlásnak,
Átirat · 2:20:33
hiszen nincsenek benne számok, nem kvantitatív, és mégis teljesen jellemzi az eloszlást.
Átirat · 2:20:38
És hát volt egy elvárás így a 70-es, 80-as években, hogy hát hogyha gráfokkal,
Átirat · 2:20:43
hogyha nem irányítatlanokkal, nem irányítottakkal, akkor bármilyen netán hiperéleket tartalmazó hipergráfokkal,
Átirat · 2:20:50
majd csak leírjuk valahogy ezt az eloszlást, hogy tudjuk kommunikálni a szakértőknek.
Átirat · 2:20:54
Hát sem irányított, sem irányítatlan gráfokkal nem lehet leírni egzakt módon,
Átirat · 2:20:59
tehát nincsen véges karakterizációja ezeknek a modelleknek, tehát nem lehet egy olyan kalkulust csinálni,
Átirat · 2:21:05
amelyik mondjuk egy részlegesen specifikált függési modellnél az összes
Átirat · 2:21:12
a
Átirat · 2:21:13
igaz függetlenségi állítást még ki tudná következtetni.
Átirat · 2:21:18
Sem gráfokkal, sem más kalkulussal.
Átirat · 2:21:21
Tehát mindenképpen van egy aszimetria, hogy el kell engednünk bizonyos függetlenségeket,
Átirat · 2:21:26
mert gráfokkal nem megragadhatóak, meg véges karakterizációval sem.
Átirat · 2:21:31
Tehát csak arra törekedhetünk, hogy csináljunk olyan gráfokat, amelyek többnyire helyesen írják le a függetlenségeket.
Átirat · 2:21:38
Pontosan azt megköveteljük, hogy helyes legyen a kalkulussunk, csak nem ez teljes.
Átirat · 2:21:42
Tehát amit a gráf azt mond, hogy független, azt elvárjuk, hogy tényleg legyen függetlenség.
Átirat · 2:21:48
A függetlenség az az érték, ugyebár az könnyű asszociációkat gyártani,
Átirat · 2:21:52
de a világban az igazi érték, hogy ha valahol függetlenség van, azal tudunk spórolni.
Átirat · 2:21:57
Tehát a függetlenséget szeretnénk megtartani.
Átirat · 2:22:00
Tehát egyrészt arra azt kellett realizálni, hogy a gráfokat fel lehet használni egy függetlenségi térképként.
Átirat · 2:22:08
Tehát polinomidőben ki lehet belőlük olvasni az összes függetlenséget,
Átirat · 2:22:11
amit reprezentálnak, de ehhez nem lesz minden igaz függetlenség, amit mondjuk egy eloszláshoz elvárnánk.
Átirat · 2:22:18
És itt láthatod egy másik kardinális eredmény, amit tényleg a Güldelti-t ehhez szoktak hasonlítani
Átirat · 2:22:27
az elvakult filozófusok és matematikusok. Ez azt mondja ki, hogy ha több változónk van,
Átirat · 2:22:33
akkor az előző kapcsolat gráfok és eloszlások között az lehetőséget ad arra,
Átirat · 2:22:40
hogy bizonyos esetekben kijelenthessük, hogy egy kapcsolat az legalábbis nem önkényes.
Átirat · 2:22:47
A tudomány nem arról szól, hogy valamit bizonyít, de hogy legalább nem tudjuk, hogy ott érdemes kutatni,
Átirat · 2:22:52
mert nem mutatható ki, hogy ott önkényes lenne.
Átirat · 2:22:56
És igazán a gondolat pofon egyszerű, a bizonyítások persze mögötte igen komplikáltak,
Átirat · 2:23:01
de az elképzelés az, hogy titelzünk fel, hogy passzív megfigyelő vagyunk és gyűjtünk adatokat,
Átirat · 2:23:06
haladunk tehát ott egy kis szemtől elindulva.
Átirat · 2:23:10
Egyszerűség kedvéért felteszünk, hogy végtelen sok adatunk van,
Átirat · 2:23:12
csak azért, hogy a függetlenségeket jól feltérképezzük.
Átirat · 2:23:15
Megkossalunk egy olyan modellt, amelyben az adott eloszlásnál,
Átirat · 2:23:18
tehát megfigyelünk egy idegen kommunikációszét, egy idegen fajt,
Átirat · 2:23:25
és látjuk, hogy náluk hogyan működik a világ, de ezt passzívan tesszük meg,
Átirat · 2:23:29
nem tudunk beavatkozni, mert még távolról érkeznek a jelek.
Átirat · 2:23:31
Ott van egy függetlenségi modell.
Átirat · 2:23:33
Ekkor elvileg megtehetjük azt, véges számú változónk van,
Átirat · 2:23:37
hogy az összes lehetséges oksági diagramot, azt felsoroljuk, összegyűjtjük,
Átirat · 2:23:43
és méghozzá azokat gyűjtjük persze össze, amelyek minimális modelljei,
Átirat · 2:23:49
itt jön be okkam, tehát amelyek minimális modelljei ennek az eloszlásnak.
Átirat · 2:23:56
Tehát egy eloszláshoz szoktak egy ilyen analógiát használni,
Átirat · 2:23:59
hogy egy eloszlás az rengeteg vetület, tehát egy, bocsánat, elfordítva,
Átirat · 2:24:06
hogy egy eloszlás nagyon sok dag generálhat, és most ezeket gyűjtjük össze, de csak a minimálisakat.
Átirat · 2:24:14
És megkérdezhetjük, hogy ebben a hatalmas halmazban milyen közös gráftulajdonságok,
Átirat · 2:24:19
oksági tulajdonságok vannak, például van-e olyan él, amelyik mindenféleképpen egy irányban van irányítva.
Átirat · 2:24:26
A szalmára kipotyog, hogy ezeknek a váza, irányítatlan váza ugyanaz kell, hogy legyen,
Átirat · 2:24:30
tehát ahol közvetlen kapcsolat van valószínűségű változók között, azt el tudjuk kapni.
Átirat · 2:24:36
Ott nincs vita, az irányítás a kérdés.
Átirat · 2:24:38
És sok esetben, ha sok változónk van, akkor kijön az, hogy bizonyos változóknál kijelenthető,
Átirat · 2:24:46
hogy ott nem önkényes az irányítás, mindig egy irányba kell állni az irányításnak.
Átirat · 2:24:53
Sőt, néha az is kimondható, hogy nem lehet rejtett változó.
Átirat · 2:24:57
Most nem szeretnék ilyen kvantum-elnikai belféle vonalba belemenni,
Átirat · 2:25:00
de ez akár ahhoz is köthető, hogy a rejtett változókat ki tudjuk zárni,
Átirat · 2:25:05
bizonyos esetekben.
Átirat · 2:25:07
Nos, ez létezik, tehát itt látható, hogy mondjuk ez három műben is elérhető.
Átirat · 2:25:13
Az első Judea Pearl-nek, a 88-as könyve, ezt még én diákként olvastam,
Átirat · 2:25:20
de utána a 2000-ben kijött ennek egy teljes, egy transziktív lezártja mondhatni,
Átirat · 2:25:24
de utána kijött egy olyan, amelyik segít abban, hogy elolvassuk a 2000-es könyvet.
Átirat · 2:25:28
Tehát így, aki szeretné kezdeni, azt kezdheti mondjuk a legutolsóval,
Átirat · 2:25:31
a bukafovállyal, ami segít abban, hogy a mondjuk a,
Átirat · 2:25:34
mondjuk a
Átirat · 2:25:35
lexikális és biblikus műt is elolvassassuk középen.
Átirat · 2:25:39
Tehát, hogyha ezek mind elérhetőek, és most csak így a teljeség igénye nélkül végigrohannék,
Átirat · 2:25:45
hogy mi mindent tudunk elvégezni ezekkel a valószínűségi, okcsinálgi valószínűségi modellekkel,
Átirat · 2:25:51
tehát tudunk benne logikailag következtetni.
Átirat · 2:25:54
Tehát nem csak azt tudjuk megmondani, hogy egy passzív predikcióban kik a releváns változók,
Átirat · 2:25:59
ezt a géptanulásban a jegykiválasztás problémának szokás hívni,
Átirat · 2:26:03
a Fisher-Subsidized Selection probléma,
Átirat · 2:26:05
hanem azt is, hogyha ez okságilag történik.
Átirat · 2:26:07
Hol érdemes piszkálni a változókat, ha egy hatást akarunk elérni?
Átirat · 2:26:10
Ha tudjuk, hogy már itt mondjuk ismerjük a változókat, és itt már piszkáljuk,
Átirat · 2:26:14
érdemesen még valahol beavatkozni a rendszerbe.
Átirat · 2:26:16
Ez logikailag szépen polinomidőben kihozható.
Átirat · 2:26:20
Minden numerikus dolognél kül.
Átirat · 2:26:22
Valószínűség következtetés.
Átirat · 2:26:24
A megszokott géptanulási dolgok, azok potyognak itt el,
Átirat · 2:26:27
felteles eloszlásokat tudunk származtatni könnyedén.
Átirat · 2:26:30
Ha nincsen teljes megfegyelésünk, az összes ilyen megszokott kis neurális hálónk útba esik,
Átirat · 2:26:36
hiszen mindenki tudja, aki valaha próbált nem teljes adattal dolgozni,
Átirat · 2:26:40
hogy az barkácsolás.
Átirat · 2:26:42
Tehát egy olyan hálót használni, ahol nem teljes az adat, az kinlódás.
Átirat · 2:26:46
Ez itt magától egzakt módon adódik.
Átirat · 2:26:48
Tehát minden missing at random, tehát ahol a hiányzás az nem szisztematikus,
Átirat · 2:26:53
az matematikailag korrekten van kezelve.
Átirat · 2:26:56
És akkor jön az oksági rész, és most ezen nem mennék végig.
Átirat · 2:26:59
Tehát itt csak fölvillantanék, hogy például ez a logikai következtetés,
Átirat · 2:27:03
hogy mi releváns, mi nem.
Átirat · 2:27:04
Van egy ilyen híres fogalom, ez a Markov határ, tehát van egy ilyen gráfunk.
Átirat · 2:27:08
Akkor ezek a szomszédok azok, akik nekünk relevánsak.
Átirat · 2:27:11
A valószínűségi következtetés, ezt már vett, vagy nézegettük,
Átirat · 2:27:16
de az, hogy mondjuk mi a legvalószínűbb konfiguráció, ezeket kiszámolhatóak a beavatkozás.
Átirat · 2:27:24
Itt megemlíteném, hogy a beavatkozás egy ilyen oksági gráf esetében rendkívül egyszerű,
Átirat · 2:27:29
van egy gráftörlési szemantika.
Átirat · 2:27:31
Azt mondja ki, hogy töröljük ki az összes bejövő élet annál a változónál, ahol mi állítjuk be az értéket.
Átirat · 2:27:37
Ez értelemszerű, hiszen nem a természet, hanem mi fogunk beavatkozni.
Átirat · 2:27:41
És használjunk standard valószínűség következtetéseket.
Átirat · 2:27:44
Tehát egyetlen ilyen trükkkel megoldható az oksági következtetés.
Átirat · 2:27:48
Az előbben mit tett elképzelt világokbeli következtetés, ez a mi lett volna, ha máshogy döntök,
Átirat · 2:27:55
ez egy ilyen IKR struktúrával, dual graph struktúrával oldható meg.
Átirat · 2:27:58
Vesszük a valós világunkat, beavatkozunk, látjuk, mi a következménye, következtetünk a gráfban.
Átirat · 2:28:05
És ami trükkös, hogy bevezetünk ilyen speciális változókat, amelyek azt írják le, hogy ebben az aktuális esetben milyen mechanizmusok,
Átirat · 2:28:15
milyen parametrikus mechanizmusok is vannak jelen.
Átirat · 2:28:18
Tehát például egy konkrét egyénben kiválasztunk egy terápiát, egy gyógyszert, megnézzük, hogy hogyan hatott,
Átirat · 2:28:22
és ha látjuk a hatását a gyógyszernek, igazából arról tanulunk, hogy abban a konkrét egyénben,
Átirat · 2:28:27
a genetika, a környezeti hatások és minden egyéb, hogyan kulminálódott össze, a mechanizmusok hogyan vannak felparaméterezve.
Átirat · 2:28:35
És ezt át lehet vinni egy elképzelett következtetésre, ha azt kérdezzük, hogy na jó, de hogyha egy másik terápiát választottunk volna,
Átirat · 2:28:41
abban a konkrét egyénben, ahognak mi lett volna a hatása?
Átirat · 2:28:45
Ekkor egyszerűen ez a mechanizmusoknak, amit megtanultunk róluk, ez átvéhető.
Átirat · 2:28:50
És ez nagyon egyszerűen egy ika struktúra, ugyanúgy következtetünk.
Átirat · 2:28:54
Tehát igazából mindig arra megy ki a trükk, hogy hogyan lehet,
Átirat · 2:28:57
illetve a megszokott valószínűségi következtetésre visszavezetni a kérdéseinket.
Átirat · 2:29:01
Most adódik, hogyha ez tényleg ilyen sok mindent tud, akkor azért miért nincs jobb reklámja,
Átirat · 2:29:07
vagy miért nem látható ez a technológia jobban?
Átirat · 2:29:09
És hát megnézhetjük, hogy akkor jó, hát tényleg ez a technológia hol helyezkedik el,
Átirat · 2:29:14
gondoljuk, hogy talán csak arról van szó, hogy most kapaszkodik föl, még ma is, most fog teret nyerni.
Átirat · 2:29:21
És a 2023-as ilyen hype cycle különféle AI technikákat mutat,
Átirat · 2:29:26
tehát itt látszik, hogy azért a computer vision, azért az érthetően már elől tart,
Átirat · 2:29:32
tehát az már túl van ezen a hype cycle, tehát már tényleg a használhatósági kategóriában.
Átirat · 2:29:38
Ez a causal AI, mondhatjuk, hogy még ott elől küzd.
Átirat · 2:29:43
Hogyha megnézzük viszont, hogy mi történt, vagy mi volt a jóslás 22-ben, 21-ben, 20-ban, 19-ben,
Átirat · 2:29:50
tehát valahogy az emberek az a benyomás, hogy ez mindig csak próbálkozott, tehát ez soha nem jutott át,
Átirat · 2:29:55
ezen az alagút effektust hiányzik, és az embereknek van egy ilyen gyanús dolog,
Átirat · 2:30:01
hogy ez valahogy csak olyan ígéret, tehát így nagyon szép ez az elmélet, de miért nem realizálják?
Átirat · 2:30:08
És visszalépünk 2007-ben, nincs is fönt, de az Artificial General Intelligence, az AGI, az itt van,
Átirat · 2:30:15
és az ember megnézze a 21-es, 2-es, akármiket, akkor ez mindig előtte van, tehát elvárnánk, hogy ez annyira emberi,
Átirat · 2:30:22
hogy ezt biztos meg kell oldanunk azelőtt, mielőtt egy AGI tudunk csinálni.
Átirat · 2:30:25
Tehát valahol ott kéne neki lenni, de 2017-ben is, tehát még mindig ugyanott a startvonalon búklászott.
Átirat · 2:30:32
És ha most lépünk 20 évet vissza, ez egy 97-es cikk, ahol a kutatók, akik már 10 évet gyötörték ezt az elméletet,
Átirat · 2:30:42
feltették a kérdést, hogy where is the impact?
Átirat · 2:30:45
Tehát, hogy sajnos már 97-ben is szemed szúrt ez az embereknek, hogy ez mind nagyon szép,
Átirat · 2:30:51
de valahogy ezt soha nem sikerül átvinni a gyakorlatba.
Átirat · 2:30:55
Bekereteztem azokat, amiket már elmondtam, hogy tényleg a modell érthető, a modell döntéselméletileg berakható.
Átirat · 2:31:01
A Transparency AI adná magát, hogy erre támaszkodja az Explainable AI-ban.
Átirat · 2:31:05
Ennek kell lennie a közepének a dolognak.
Átirat · 2:31:08
Hozza ugyebár a hiányos adatkezelést, a zajos adatkezelést, tehát mindent hoz, mégse használja senki.
Átirat · 2:31:15
Miért nem?
Átirat · 2:31:18
Tehát a skállázás. Ugyebár ez szépen működik mondjuk 10 változóra,
Átirat · 2:31:22
de hát az ember arra gyanakztik, hogy biztos nem.
Átirat · 2:31:25
Ez most nem felskállázható, és valóban itt bármihez nyúlunk, az biztos, hogy nehéz lesz, nem traktábilis.
Átirat · 2:31:30
Tehát NP Complete vagy NP Hard, azért függ, mennyire volt ideje az embereknek éppen bizonyogatni.
Átirat · 2:31:36
Tehát ha megnézzük, hogy mondjuk egyáltalán, ha van egy pontszámunk a struktúrákra,
Átirat · 2:31:42
és szeretnénk kiválasztani egy jó modellt, akkor mennyi DAG van,
Átirat · 2:31:48
mennyi ilyen kauzális diagram potenciálisan n csomópont felett.
Átirat · 2:31:53
Sajnos formula sincs,
Átirat · 2:31:54
és az ember tudja, hogy ez rosszat jelent.
Átirat · 2:31:56
Tehát itt, ha megnézzük a legszélső oszlopot, az mutatja a DAG számot,
Átirat · 2:32:00
ez már látszik, hogy ilyen szuperexponenciális, már tizenkörnyékén elírja a mostani ledarálható,
Átirat · 2:32:06
tehát egy felsorolásos támadást kivitelezhető számosságot.
Átirat · 2:32:11
Száznál ez már kezelhetetlen nagyságrendű.
Átirat · 2:32:14
A többi oszlopban olyasmik láthatók, hogyha maximáljuk a szülők számát,
Átirat · 2:32:18
hogyha egyetlen sorrendet választunk,
Átirat · 2:32:21
tehát igazából, hogyha van egy sorrendünk,
Átirat · 2:32:24
egy változó sorrendünk,
Átirat · 2:32:25
mondjuk az okszsági sorrendünk,
Átirat · 2:32:27
n-faktoriális sorrendünk van,
Átirat · 2:32:29
tehát akkor is azért egy ilyen n az n-edikenes jellegű gráfot tudunk összepakolni,
Átirat · 2:32:33
tehát még akkor is nagyon sok gráfunk van.
Átirat · 2:32:35
Tehát azért n az n-ediken az nem egy szép szám.
Átirat · 2:32:38
Tehát másrésztről az ember tudja, hogy a gépi tanulás meg mérnökként
Átirat · 2:32:45
semmi másról nem foglalkozunk, csak NPI-teljes, megoldhatatlan feladatokkal.
Átirat · 2:32:49
Tehát így nem is foglalkozunk azzal, ami úgy könnyen megoldható.
Átirat · 2:32:53
Tehát, hogy a mély tanulásnak az optimalizációja sem egzakt módon megoldható,
Átirat · 2:32:58
mégis mindenki használja, tehát az ember egy kicsit irigy, hogy...
Átirat · 2:33:02
Ezt is lehetne volna, hogy aproximálni talán, hiszen van adat,
Átirat · 2:33:06
tehát láthatóan beavatkozásos adat, az a világunk beavatkozási.
Átirat · 2:33:11
Tehát ugye bár az egész az ember, mint intencionális lény,
Átirat · 2:33:14
egyfajta beavatkozik, tehát tele vagyunk adattal.
Átirat · 2:33:17
Az, hogy nem vagyunk motiváltak ezt megérteni,
Átirat · 2:33:20
biztos, hogy motiváltak vagyunk, az egészségügy persze is.
Átirat · 2:33:23
Ez egy triviális példa.
Átirat · 2:33:25
Talán mondhatnánk, hogy visszafogja valahogy az etikusság.
Átirat · 2:33:29
Itt nem avatkoznánk be, csak kihasználnánk, hogy már beavatkoztunk,
Átirat · 2:33:32
tehát az sem igaz, hogy ezt a modellet egyből betennénk egy ilyen vezérlő pozícióba.
Átirat · 2:33:36
Másik gyanú, hogy talán nincs gradiens, és ez azért elég erős, mert gráfokról beszéltem,
Átirat · 2:33:41
tehát gráfoknál diszkrét matematikai optimalizációról beszélhetünk, tehát nincs gradiens.
Átirat · 2:33:45
Ez kétségkül igaz.
Átirat · 2:33:47
A lokalitás is sérül, hiszen ez egy DAG, egy Directed Acyclic Graph, egy globális kényszerünk van,
Átirat · 2:33:52
tehát igazából lokalitás sincsen.
Átirat · 2:33:54
Tehát ez már azért tényleg gyanús, hogy ez lehet az ok.
Átirat · 2:33:58
És hát Palli még nem jelez, de szerintem kelletne volna neki,
Átirat · 2:34:05
hogy igazából azt szeretném felvillantani, hogy ezek mind igazak, és tényleg a felskalázásra múlik,
Átirat · 2:34:13
de a helyzet egy picit javult.
Átirat · 2:34:16
Még többi pár évvel megjelent pár olyan technológia, amelyik ezt a felskalázást, ezt segít approximálni.
Átirat · 2:34:21
Az első óriási áttörés, igazából már jelen volt 2010-ben, csak nem figyeltünk fel annyira rá,
Átirat · 2:34:27
de 2018-ban aztán egyetemben leírták, hogy hát hogyha nem gráfokat optimalizálunk,
Átirat · 2:34:32
hanem magát, az agyacenciamátixot súlyozottan és megfelelően reguláljuk,
Átirat · 2:34:37
akkor ez egy folytonos optimizációként egész jól approximálható.
Átirat · 2:34:40
Tehát egy ilyen folytonos optimizációjú gráftanulások jelentek meg,
Átirat · 2:34:44
annak most már mindenfajta leelgazásával.
Átirat · 2:34:46
A másik dolog, hogy persze bízimódon ebben a tanszéki kutatócsoportunk is aktív,
Átirat · 2:34:51
hogy bízimódon nézzük a dolgot, tehát egy ilyen véletlen bolyongással rengeteg modellt megvizsgálunk.
Átirat · 2:34:58
A következő, hogy aktív tanulással, oda összpontosítunk, ahol tényleg érdekes a gráf,
Átirat · 2:35:02
tehát a számítási erőforrásokat menet közben is optimáljuk, ezt is banditázunk éjjel-nappal.
Átirat · 2:35:08
És végül pedig egy nagyon meglepő dolog, ez szintén friss, most nem tudom, hogy ez több, mint egy hetes azért,
Átirat · 2:35:14
de ez is azért friss.
Átirat · 2:35:16
Mostani NIPS-es történetek, hogy ezek a nagynyelvi modellek, ezek olyan segítséget adnak, amit egyáltalán nem reméltünk.
Átirat · 2:35:23
Tehát az ilyen modelleknél az a mondás, hogy az a priori tudás az tényleg aranyat érne,
Átirat · 2:35:29
megmondani azt, hogy milyen élek kizártak, csoportok közötti nagyjából irányítások,
Átirat · 2:35:34
oksági relációk legalább, ha nem is változó között, de csoportok között, ez mind-mind aranyat érne.
Átirat · 2:35:39
A valószínűségi beszélésekről arról nem is beszélek.
Átirat · 2:35:44
Tehát...
Átirat · 2:35:46
Azt derült ki, hogy ezeket a nagynyelvi modelleket remekül fel lehet használni arra, hogy szakértők helyett, akik irgalmatlan drágák,
Átirat · 2:35:53
őket, a nyelvi modelleket használjuk arra, hogy megkérdezzük, hogy tényleg A okozhat-e B-t.
Átirat · 2:36:00
És ezeket mint egy ilyen gyenge prior be lehet pakolni, sőt a kvantitatív információkat is egész jól tippelik.
Átirat · 2:36:06
Tehát az ember, a szakértők mindig azzal szoktak védekezni, különösen az orvos kollégák, hogy ők nem tudnak valószínűségeket becsülni.
Átirat · 2:36:12
Aztán kiderül, hogy teljesen jól tudnak valószínűségeket becsülni, csak éppen mondjuk egy skálán kell nekik egy grafittal húzni egy vonalat,
Átirat · 2:36:19
és akkor már is kiderül, hogy tényleg jól tudnak.
Átirat · 2:36:22
Tehát különféle trükkökkel az emberek nagyon hatos-hattizedésig jól tudnak becsülni, de a nagynyelvi modellek is egész jól tudnak becsülni.
Átirat · 2:36:30
Úgyhogy ha ezeket összepakoljuk, akkor lehet, hogy ez a skálázgódás ez végre megtörténik,
Átirat · 2:36:34
és akkor egyszerűen iparibb vagy emberibb léptékű problémákon is meg lehet nézni ezeket a technikákat.
Átirat · 2:36:41
Köszönöm a figyelmet!
Témák
iMI-támogatott
Az MI az előadás tartalma alapján javasolja a hozzá leginkább kapcsolódó témaköröket. Szükség esetén új témakört is javasolhat; az új témák szerkesztői jóváhagyással kerülnek be az archívumba.
Összefoglaló
iMI-támogatott
Az összefoglaló az előadás átirata alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült. A tartalmat az archívum szerkesztője ellenőrizte. Az MI által készített szöveg ennek ellenére tartalmazhat pontatlanságokat.
Fejezetek
iMI-támogatott
A fejezetcímek és időpontok az előadás átirata alapján, mesterséges intelligencia segítségével készültek.
Kapcsolódó előadások
i
A kapcsolódó előadásokat a témák és előadók közötti átfedések alapján rangsoroljuk. A legerősebb kapcsolódást mutató három előadás jelenik meg.
Az egyező témákat és előadókat kiemeljük.
MI Szeminárium
